Mi történik, ha a gyerek nem működik együtt a fotózáson?
A legtöbb szülő tart tőle, hogy a családi fotózáson a gyerek sírni fog, elfárad, nem marad egy helyben, nem figyel, vagy egyszerűen nem lesz kedve együttműködni.
A jó hírem az, hogy ezzel semmi gond nincs.
Egy családi fotózásnak nem az a célja, hogy a gyerekek végig tökéletesen viselkedjenek és mosolyogva nézzenek a kamerába.
Sokkal inkább az, hogy valódi, szerethető, rólatok szóló pillanatok készüljenek.
Ebben a cikkben arról írok:
- mi történik, ha a gyerek nem szeretne együttműködni,
- hogyan lehet a fotózás lazább és egyszerűbb program,
- mivel érdemes készülni,
- és hogyan érdemes időzíteni a fotózást.
1 éves kor alatt
Egy év alatti babáknál teljesen természetes, hogy még nem lehet hosszú ideig figyelmet vagy együttműködést várni.
Ebben az életkorban minden a baba ritmusáról szól: mikor álmos, mikor éhes, mikor szeretne ölben lenni, és mikor érzi magát biztonságban.
Éppen ezért egy ilyen fotózásnál nem az a cél, hogy a baba „szerepeljen” vagy pózoljon.
Sokkal inkább az, hogy megörökítsük azokat a közeli, meghitt pillanatokat, amikor anya vagy apa karjában van, hozzátok bújik, megnyugszik, vagy egyszerűen csak figyeli a világot.
A fotózást érdemes úgy időzíteni, hogy lehetőleg ne közvetlenül alvás előtt legyen.
Sokszor az a legjobb, ha a baba már aludt, evett, tisztába került, és nyugodtabb állapotban érkeztek.
Ha a baba fotózás közben sírni kezd, azzal sincs semmi baj.
Ilyenkor nem kell kapkodni, és nem kell úgy érezni, hogy „elrontotta” a fotózást. Egyszerűen megállunk egy kicsit.
Ilyenkor a legjobb, ha nem a kamerára vagy az időre figyeltek, hanem csak rá.
Egy ölelés, etetés, ringatás vagy pár perc nyugalom sokszor bőven elég ahhoz, hogy újra komfortosan érezze magát.
Sőt, ezekből a csendes, megnyugtató pillanatokból gyakran nagyon bensőséges képek születnek.
Nem erőltetett mosolyok, hanem valódi kapcsolódás: ahogy megnyugszik anya karjában, ahogy apa finoman tartja, vagy ahogy egyszerűen csak együtt vagytok.
2–4 éves kor között
Ez az időszak csodálatos, de teljesen más, mint egy kisbabás fotózás.
Ilyenkor a gyerekek már sokkal többet mozognak, futkároznak, felfedeznek, és egyre erősebben megjelenik az önálló akaratuk is.
A jó hír az, hogy ez egy családi fotózáson egyáltalán nem baj.
Sőt, sokszor pont ettől lesz igazán élő és természetes a sorozat.
Ebben a korban nem érdemes arra építeni, hogy a gyermek hosszú percekig egy helyben álljon és a kamerába mosolyogjon.
Sokkal jobban működik, ha hagyjuk kicsit felfedezni a környezetet, mozogni, játszani, és közben ezekből a pillanatokból készülnek képek.
Ilyenkor születhetnek azok a fotók, ahol fut felétek, virágot szed, kavicsot gyűjt, elbújik anya mögé, vagy épp nevetve szalad apához.
Ezek nem mindig „tökéletesen beállított” pillanatok, de nagyon sokszor sokkal őszintébbek.
A fotózást ebben az életkorban is érdemes úgy időzíteni, hogy ne közvetlenül alvás előtt érkezzetek.
Az is jó, ha előtte nincs túl sok fárasztó program, mert egy túlpörgött vagy nagyon elfáradt kisgyermekkel már nehezebb nyugodt, felszabadult hangulatot teremteni.
Természetesen ebben a korban is előfordulhat, hogy elfárad, elesik, elpityeredik, vagy egyszerűen csak máshoz van kedve. Ilyenkor nem kell kapkodni.
Megállunk egy kicsit, kap időt, kap egy ölelést, esetleg iszik vagy eszik pár falatot, és amikor újra komfortosabb neki, folytatjuk.
Sokszor ezek a kis szünetek is nagyon értékes pillanatokat adnak.
Ahogy megöleli anyát. Ahogy apa megpróbálja felvidítani.
Ahogy egy kis pihenő után újra elindul felfedezni.
Ebben az életkorban a legfontosabb nem az, hogy a gyermek végig „jól viselkedjen”, hanem hogy legyen tere önmagának lenni.
Abból lesznek igazán rólatok szóló emlékek.
5–10 éves kor között
Ebben a korban a gyerekek már sokkal önállóbbak.
Vannak saját gondolataik, ötleteik, elképzeléseik, és gyakran már nem szeretik, ha csak megmondják nekik, mit csináljanak.
Ez egy családi fotózáson nem hátrány.
Sőt, nagyon jól lehet rá építeni.
Sokan azt gondolják, hogy ebben a korban már könnyebb a fotózás, mert a gyerek „ügyesebb” és jobban együttműködik.
Ez részben igaz, viszont az olyan kérések, mint az „Állj így!”, „Mosolyogj szépen!” vagy „Nézz a kamerába!”, sokszor inkább feszélyezik őket.
Sokkal jobban működik, ha nem azt érzik, hogy szerepelniük kell, hanem azt, hogy részesei lehetnek a fotózásnak.
Ilyenkor például meg lehet kérni őket, hogy mutassanak valamit:
- „Megmutatod, mit láttál ott a mezőn?”
- „Meg tudod mutatni, hogyan szoktatok anyáékkal fogócskázni?”
- „Van kedved kitalálni egy saját képet?”
- „Hova üljünk szerinted?”
- „Mit csináljunk most?”
Ettől a gyerek nem csak végrehajtja a kéréseket, hanem bevonódik.
Sokszor pont azokból a pillanatokból születnek a legjobb képek, amikor az ő saját ötletei is megjelennek.
Ebben a korban tehát nem az a cél, hogy minden pillanat tökéletesen beállított legyen.
Sokkal inkább az, hogy a gyerek érezze: számít, amit gondol, és nem csak „jól kell viselkednie” a kamera előtt.
Mivel érdemes készülni?
Életkortól függetlenül van néhány dolog, ami sokat segíthet egy családi fotózáson.
Amit érdemes magatokkal hozni:
- ennivaló,
- innivaló,
- váltóruha,
- pelenka és törlőkendő, ha szükséges,
- egy kis textilpelenka vagy kendő,
- kedvenc rongyi, plüss vagy cumi, ha használjátok,
- nagyobb gyerekeknél egy kedvenc apró játék.
Ezek nem azért kellenek, mert biztosan gond lesz, hanem azért, mert jó, ha van mihez nyúlni, ha a gyerek elfárad, megéhezik, vagy kell neki egy kis biztonságérzet.
A legfontosabb: nem kell tökéletesnek lennie
A családi fotózás nem vizsgahelyzet.
Nem az a cél, hogy mindenki végig szépen álljon, tökéletesen mosolyogjon, és minden pillanat hibátlan legyen.
Sokkal inkább az a cél, hogy megmaradjanak azok a valódi pillanatok, amik később emlékké válnak: az ölelések, a nevetések, a futkározás, az odabújás, vagy akár egy kis megpihenés anya vagy apa karjában.
Ha a gyerek nem úgy viselkedik, ahogy előre elképzeltétek, az nem jelenti azt, hogy a fotózás rosszul sikerül. Sokszor pont ezekből a váratlan, őszinte helyzetekből születnek a legszebb családi képek.
És ha bizonytalanok vagytok, természetesen a fotózás előtt is szívesen segítek abban, hogyan érdemes készülni, mire figyeljetek, és hogyan lehet a fotózás a lehető legnyugodtabb élmény mindenkinek.
Szeretnétek egy nyugodt, gyerektempójú családi fotózást?
Ha szeretnétek olyan családi képeket, ahol nem az erőltetett pózok, hanem a valódi pillanatok vannak a középpontban, szívesen segítek ebben.
A fotózás előtt átbeszéljük, mire érdemes figyelni, hogyan készüljetek, és hogyan tudjuk úgy alakítani az alkalmat, hogy az a gyerekeknek is minél természetesebb élmény legyen.
Ha érdekel egy könnyed, szabadtéri családi fotózás, itt tudtok érdeklődni vagy időpontot kérni.
